A Paks II. Zrt. tulajdonosi joggyakorlója 2026. július 24-én felmentette Jákli Gergelyt a társaság vezérigazgatói tisztségéből, utódjául pedig Ságodi Attilát nevezte ki. A vezetőváltás ténye nyilvános, a döntés részletes indokolása azonban nem ismert. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy a felmentés kapcsolódik-e a Paks II. projekt átvilágításához, valamely konkrét műszaki, pénzügyi vagy vállalatirányítási megállapításhoz, vagy egyszerű tulajdonosi személyi döntésről van szó.

A váltás azért kapott különös figyelmet, mert Jákli Gergely korábban az állami Eximbank vezérigazgatója volt, miközben a kormány 2026 júliusában négy nagy Eximbank-finanszírozási ügyben tett feljelentésről számolt be. A két fejlemény időben közel került egymáshoz, de az időbeli egybeesés önmagában nem bizonyít okozati kapcsolatot, és nem igazolja Jákli személyes felelősségét sem.

A rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy az Eximbank intézményi múltja és Jákli vezetői időszaka részben átfedi egymást. Az azonban csak a konkrét banki előterjesztésekből, igazgatósági határozatokból, kockázati véleményekből és aláírási rendből derülhetne ki, hogy az egyes ügyletekben ki, mikor és milyen minőségben döntött.

Mi történt most a Paks II. élén?

A Paks II. projekt két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokk megépítésére irányul. A 2014-ben kialakított kormányközi konstrukció teljes pénzügyi kerete 12,5 milliárd euró, amelyhez Oroszország legfeljebb 10 milliárd euró államközi hitelt biztosít. A beruházás ezért egyszerre energiabiztonsági, költségvetési, külpolitikai, műszaki-biztonsági és hosszú távú államadóssági kérdés.

A projekt 2022-ben megkapta a létesítési engedélyt, 2026. február 5-én pedig megkezdődött az 5. blokk nukleáris szigetének alapozását jelentő első betonozás. Ettől kezdve a beruházás már nem pusztán előkészítési program, hanem tényleges kivitelezési szakaszban lévő nukleáris nagyberuházás.

Egy ilyen projekt vezetője nem kizárólag vállalati menedzser. Felelősségi körébe tartozik a fővállalkozóval és a beszállítókkal fennálló szerződéses rendszer, a hatósági engedélyezés, a műszaki és nukleáris biztonsági követelmények, a költség- és ütemterv, valamint a tulajdonosi és kormányzati döntések végrehajtása. A vezérigazgató személye ezért közérdekű kérdés, de a vezetőváltás értékeléséhez nem elegendő a kinevezés és a felmentés ténye: szükség lenne a tulajdonosi döntés indokaira és az átadás-átvétel fő megállapításaira is.

Ki Jákli Gergely, és hogyan jutott az Eximbanktól Paks II.-ig?

A nyilvános életrajzi adatok szerint Jákli Gergely 2014-ben csatlakozott az Eximhez, 2017 decemberében az Eximbank igazgatósági tagja lett, 2018 májusában pedig kinevezték vezérigazgatónak. Az Exim vezetését 2022 júniusától Kisgergely Kornél vette át, így Jákli vezérigazgatói időszaka ekkor lezárult.

A Paks II. Zrt. 2022. július 1-jén jelentette be, hogy Jákli szeptember 1-jétől átveszi a projektcég irányítását. A társaság projekt-idővonala szerint ezen a napon lett a Paks II. Zrt. vezérigazgatója és igazgatóságának elnöke.

Ez az időrend a felelősségi kérdések vizsgálatának alapja:

  • 2017. december 13-tól Jákli az Eximbank igazgatósági tagja volt;
  • 2018. május 23-tól 2022 júniusáig vezérigazgatóként működött;
  • 2022. szeptember 1-től a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója lett;
  • 2026. július 24-én felmentették a Paks II. Zrt. vezetéséből.

A dátumok azt mutatják meg, hogy mely ügyek eshettek az Eximbanknál betöltött formális vezetői időszakára. Azt azonban nem mutatják meg, hogy egy konkrét hitelről személyesen döntött-e, támogatta-e az előterjesztést, kapott-e eltérő kockázati véleményt, vagy volt-e egyáltalán hatásköre az adott ügyben.

Mire való az Eximbank, és miért vállal kockázatot az állam?

Az Eximbank szakosított állami hitelintézet. Feladata nem ugyanaz, mint egy átlagos kereskedelmi banké: a magyar exportot, a magyar vállalkozások külföldi piacra lépését és a magyar gazdasághoz kapcsolódó nemzetközi beruházásokat finanszírozza vagy biztosítja.

Az exportfinanszírozás egyik tipikus formája a vevőhitel. Ilyenkor a bank nem feltétlenül a magyar exportőrnek ad pénzt, hanem a külföldi vevőnek vagy a projektcégnek, hogy az ki tudja fizetni a magyar vállalkozó termékét vagy szolgáltatását. A hitel később a külföldi beruházás bevételéből térül meg.

Ez közérdekű cél lehet, de a konstrukció kockázatosabbá válhat, ha:

  • a projekt távoli vagy politikailag bizonytalan országban valósul meg;
  • a beruházás bevétele nehezen jelezhető előre;
  • az adós pénzügyi helyzete gyenge;
  • a biztosíték értéke bizonytalan vagy nehezen érvényesíthető;
  • a törlesztés egyetlen projekttől vagy állami döntéstől függ;
  • az állam kezességet vállal, miközben a gazdasági haszon magánszereplőnél jelentkezik.

A nagy kockázatú hitel nem feltétlenül rossz vagy jogellenes hitel. Azt jelenti, hogy a visszafizetés bizonytalansága, a projekt mérete, futamideje, országkockázata vagy a biztosítékok jellege miatt a döntés különösen alapos vizsgálatot és megfelelő árazást igényel.

Az állami kezesség azt jelenti, hogy meghatározott feltételek bekövetkezésekor az államnak kell helytállnia az adós vagy a finanszírozó kötelezettségéért. A kezesség nem azonos az azonnali költségvetési veszteséggel, de valós közpénzügyi kitettséget teremt.

A gyenge biztosíték olyan fedezet, amelynek értéke nem elegendő, gyorsan csökkenhet, nehezen értékesíthető, vagy külföldön jogilag nehezen érvényesíthető. A biztosíték minősége azért döntő, mert nemteljesítés esetén ebből lehetne csökkenteni a veszteséget.

Az igazgatósági döntés testületi vállalatirányítási döntés. Nem azonos automatikusan a vezérigazgató személyes döntésével, bár ugyanaz a személy lehet egyszerre vezérigazgató és igazgatósági tag vagy elnök. A felelősség megállapításához ezért ismerni kell a testület összetételét, az előterjesztést, a szavazást, az esetleges ellenvéleményt és a végrehajtási utasításokat.

Mit kifogásol most a kormány az Eximbank ügyleteiben?

A 2026. július 23-i kormányzati tájékoztatás szerint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium négy, összesen ezermilliárd forintot meghaladó nagyságrendű ügyben tett feljelentést. A nyilvánosan ismertetett ügyek:

  • egy budapesti luxusszállodához kapcsolódó, mintegy 59 milliárd forintos finanszírozás;
  • egy Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság közötti közlekedési projekthez kapcsolódó, mintegy 126 milliárd forintos ügylet;
  • az egyiptomi vasúti járműprojekt finanszírozása;
  • az Észak-Macedóniának nyújtott egymilliárd eurós hitel.

A kormányzati közlés magas kockázatot, nem megfelelő biztosítékot, belső szabályok esetleges megsértését, illetve aránytalan állami tehervállalást állított. Ezek súlyos állítások, de a feljelentések teljes szövege, az átvilágítási jelentések, a hitel-előterjesztések, a kockázati vélemények és a szerződések jelenleg nem nyilvánosak.

Ezért nem állapítható meg, hogy történt-e bűncselekmény, keletkezett-e tényleges vagyoni hátrány, vagy ki viselhet személyes felelősséget. A feljelentés egy hatósági vizsgálat kezdeményezése, nem pedig jogerős ténymegállapítás.

Mit lehet és mit nem lehet Jákli személyes szerepére következtetni?

A négy ügy időrendje nem egységes.

Az egyiptomi vasúti projekt finanszírozási konstrukciója 2019-ben, Jákli Eximbank-vezérigazgatói időszakában alakult ki. Ez intézményi és időbeli kapcsolatot jelent: az ügy olyan időszakra esik, amikor Jákli a bank első számú vezetője volt. Ebből azonban még nem következik, hogy személyesen ő kezdeményezte, hagyta jóvá vagy erőltette a finanszírozást. Ehhez a döntési iratok kellenek.

Az észak-macedón állami hitel 2024-es ügy, tehát Jákli Eximbanktól való 2022-es távozása után született. Ez az ügy a rendelkezésre álló időrend alapján nem kapcsolható az ő Eximbank-vezetői tevékenységéhez.

A luxusszállodai és az afrikai közlekedési finanszírozás pontos banki döntési időpontja a nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem állapítható meg kellő bizonyossággal. Ezeket ezért nem lehet automatikusan sem Jákli időszakához, sem az utána következő vezetéshez rendelni.

A felelősségi vizsgálat során legalább négy szintet kell elkülöníteni:

1. Intézményi felelősség: megfelelően működött-e az Eximbank kockázatkezelése, döntési és ellenőrzési rendszere?
2. Testületi felelősség: mit tartalmazott az igazgatósági előterjesztés, kik szavaztak, volt-e ellenvélemény?
3. Vezetői felelősség: a vezérigazgató milyen hatáskörben vett részt az előkészítésben, döntésben vagy végrehajtásban?
4. Jogi felelősség: történt-e szerződésszegés, szabályszegés, gondatlan vagy szándékos károkozás, illetve bűncselekmény?

E négy szint összemosása egyszerre lenne pontatlan és igazságtalan. Egy bank vezetője felelős a szervezet működéséért, de nem minden intézményi döntésért felel automatikusan személyesen, és a rossznak bizonyuló üzleti döntés sem azonos önmagában bűncselekménnyel.

Ismert-e a Paks II. vezetőváltásának oka?

Nyilvánosan csak a felmentés és az utód kinevezése ismert. A tulajdonosi döntés részletes indokolását nem tették közzé. A rendelkezésre álló dokumentumokból nem állapítható meg, hogy:

  • a döntés közvetlenül kapcsolódott-e az Eximbank-ügyekhez;
  • született-e Paks II.-re vonatkozó átvilágítási megállapítás;
  • volt-e költség-, ütemezési, szerződéses vagy műszaki vita;
  • a felmentés bizalomvesztés, szervezeti átalakítás vagy más személyi szempont következménye volt-e;
  • milyen eredménnyel zárult az átadás-átvétel.

Ezek hiányában felelősen csak annyi mondható ki, hogy a két esemény időben egymást követte. Okozati kapcsolatot állítani vagy sugallni nem lehet.

Miért különösen fontos a Paks II. vezetőjének felelőssége?

A Paks II. projekt mérete és időtávja miatt a vezetői döntések hatása évtizedekre szólhat. A projektben egyszerre jelenik meg:

  • a több milliárd eurós állami finanszírozás;
  • az orosz fővállalkozóval fennálló szerződéses kapcsolat;
  • a nukleáris biztonsági hatóság felügyelete;
  • a beszállítói lánc és a hazai vállalkozások bevonása;
  • az építési ütemterv és a késedelmi kockázat;
  • a magyar villamosenergia-rendszer jövőbeli kapacitása;
  • az állam hosszú távú hitel- és költségviselése.

Ilyen környezetben a személycsere önmagában nem ad választ arra, hogy a projekt irányítása korábban megfelelő volt-e, és arra sem, hogy az új vezetés mit fog másképp csinálni. A közérdekű ellenőrzéshez intézményi adatok szükségesek: mérföldkövek, költségváltozások, szerződésmódosítások, hatósági megállapítások, kockázati jelentések és tulajdonosi utasítások.

Mit kellene nyilvánosságra hozni a tisztázáshoz?

Az Eximbank-ügyek és a Paks II. vezetőváltása csak dokumentumalapon értékelhető. A szükséges nyilvánosság legalább a következőket jelentené:

  • a négy Eximbank-ügyben tett feljelentések személyes és üzleti titkoktól megtisztított érdemi összefoglalója;
  • az ügyletek döntési időpontja és teljes vállalatirányítási útja;
  • az igazgatósági és hitelbizottsági határozatok;
  • a kockázatkezelési, jogi és biztosítéki vélemények;
  • az állami kezesség pontos feltételei és a költségvetés tényleges kitettsége;
  • az ügyletekhez kapcsolódó magyar gazdasági teljesítmény és haszon;
  • a Paks II. vezetőváltás tulajdonosi indokolásának közérdekű része;
  • a Paks II.-átvilágítás lezárt megállapításai, ha ilyen jelentés készült;
  • az átadás-átvétel során azonosított lényeges pénzügyi, műszaki és szerződéses kockázatok;
  • az új vezetés számára meghatározott tulajdonosi célok és számonkérhető mérföldkövek.

A nyilvánosság nem követeli meg nukleáris biztonsági információk, üzleti titkok vagy személyes adatok korlátlan közzétételét. A közpénzügyi és felelősségi döntések lényege azonban ezek védelme mellett is bemutatható.

Személycsere helyett dokumentumalapú elszámoltathatóság

A Paks II. vezetőváltása és az Eximbank-ügyek közötti kapcsolat jelenleg nem bizonyított. Jákli Gergely Eximbank-vezetői múltja önmagában nem teszi őt felelőssé a bank valamennyi korábbi vagy későbbi ügyletéért.

Az időrend alapján az egyiptomi vasúti projekt a vezetői időszakával átfedésben indult, az észak-macedón hitel viszont biztosan a távozása után született. A másik két ügy pontos döntési időrendje nyilvánosan nem ismert. A személyes szerep egyik esetben sem állapítható meg a döntési dokumentumok nélkül.

Az állami átvilágítás akkor válik hitelessé, ha nem áll meg a feljelentéseknél és a vezetőcseréknél. Külön kell választania a rossz üzleti döntést, a hiányos intézményi kontrollt, a vezetői mulasztást, a polgári jogi felelősséget és a büntetőjogi gyanút. Ehhez iratok, ellenőrizhető időrend és nyilvános következtetések kellenek.

A közérdekű kérdés ezért nem az, hogy egyetlen személy neve összeköthető-e két nagy állami intézménnyel. Hanem az, hogy az állam képes-e dokumentumokkal megmutatni: ki döntött, milyen információ alapján, milyen kockázatot vállalt, milyen eredményt várt, és milyen következmény jár, ha a döntési rendszer nem védte megfelelően a közvagyont.