Médium a médiumon belül

Parlamenti Figyelő

Parlamenti események, jogalkotási folyamatok és közérdekű viták követése Solanum-szemlélettel.

A Solanum Monitor parlamenti tudósítói munkájának célja nem pusztán az események rögzítése, hanem annak feltárása, hogy a parlamenti döntések, viták és válaszok milyen hatással vannak a közérdekre, a jogbiztonságra, a közpénzek átláthatóságára és az állampolgárok mindennapi jogérvényesítésére.

Parlamenti cikkek

Legfrissebb parlamenti anyagok

Rovatnézet

Mélyelemzés

Alkotmányt írunk arra, aki nem tetszik? – a köztársasági elnök leváltása az Alaptörvény-módosítás mérlegén

A köztársasági elnök megbízatásának Alaptörvény-módosítással történő megszüntetése első látásra egyetlen közjogi tisztségviselő sorsáról szól. Valójában azonban sokkal nagyobb kérdést nyit meg: ha egy törvényesen megválasztott közjogi tisztségviselő nem tetszik az aktuális alkotmányozó többségnek, akkor lehet-e rá új törvényt vagy akár új alkotmányos szabályt írni? És ha igen, hol marad a jogállamiság egyik legalapvetőbb mércéje: az előre látható, általános, nem személyre szabott jog?

2026. 06. 27. · 5 perc

Szerkesztőségi jegyzet

Újabb rendkívüli ülés jön: szuverenitásvédelem, önkormányzati javadalmazás, állambiztonsági múlt és egészségbiztosítás a Parlament előtt

A következő hét hétfő–keddi parlamenti ülése ismét rendkívüli ülésként szerepel a napirendi javaslatban. A június 29–30-i menetrend alapján az Országgyűlés egyszerre zárhat le két korábban megnyitott politikai-intézményi ügyet, és nyithat meg három új, Solanum-szempontból is figyelendő témát. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése, az önkormányzati vezetői javadalmazás korlátozása, az állambiztonsági múlt feltárása, az adókötelezettségek módosítása és az egészségbiztosítási szabályok változtatása mind olyan terület, ahol az intézményi garanciák és a jogalkotási minőség döntő jelentőségű lesz.

2026. 06. 26. · 7 perc

Ülésnapi tudósítás

Rendkívüli parlamenti ülés: EU-források, közmédia, vizsgálóbizottságok és politikai reklámok kerültek gyorsított pályára

A június 22–23-i rendkívüli parlamenti ülés két nap alatt több, Solanum-szempontból kiemelt jelentőségű ügyet vitt át a törvényhozási folyamaton. A középpontban az EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és közpénzügyi csomag, a közmédia átalakítása, a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreinek erősítése, a politikai reklámok korlátozása, valamint az üzemanyagár-szabályozás kivezetése állt. A két ülésnap közös tanulsága: a törvényhozás gyors tempóban próbál intézményi korrekciókat végrehajtani, de minden ilyen gyorsításnál kulcskérdés marad az átláthatóság, a jogalkotási minőség és a garanciák ereje.

2026. 06. 24. · 7 perc

Háttérmagyarázó

Alaptörvény 17. módosítás: jogállami helyreállítás vagy új alkotmányos átmenet?

A tizenhetedik alaptörvény-módosítás tervezete egyszerre ígér közvagyon-védelmet, erősebb alkotmányos kontrollt, bírói önigazgatást és a sarkalatos törvények rendszerének visszavágását. De ugyanebben a csomagban szerepel a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, az Alkotmánybíróság személyi összetételét érintő átmeneti szabály, valamint egy új, közvádlói jogosítványokkal is rendelkező vagyonvisszaszerzési hivatal alkotmányos beemelése. Ezért a kérdés nem egyszerűen az, hogy a javaslat jó vagy rossz irányba mozdul-e. A valódi kérdés az: lehet-e a jogállamot alkotmányos gyorsbeavatkozással helyreállítani anélkül, hogy maga a helyreállítás is újabb politikai alkotmányozássá válna?

2026. 06. 22. · 10 perc

Szerkesztőségi jegyzet

Alaptörvény-módosítás: időkorlát a miniszterelnöki hatalomra, új szabály a KEKVA-vagyonra

Az Országgyűlés 2026. június 15-én elfogadta Magyarország Alaptörvényének tizenhatodik módosítását, amelyet június 19-én hirdettek ki. A módosítás két ponton különösen jelentős: nyolcéves korlátot állít a miniszterelnöki megbízatás elé, és alkotmányos alapot teremt arra, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok államtól kapott vagyona megszűnésük esetén visszaszálljon az államra.

2026. 06. 20. · 2 perc

Ülésnapi tudósítás

Két nap alatt gyorsítópályára került a Parlament: Alaptörvény, végrehajtási vizsgálóbizottság, médiaügyek és EU-források

A június 15–16-i parlamenti ülések nem egyszerűen egymást követő napirendi pontok sorát hozták. A hétfői ülésen az Országgyűlés alkotmányos, vizsgálóbizottsági és médiaszabályozási ügyeket tárgyalt, kedden pedig rendkívüli ülésen már az EU-forrásokhoz kapcsolódó gyors törvényhozási csomag került előtérbe. Solanum-szempontból a két nap közös kérdése: lehet-e gyorsan, de mégis átláthatóan és garanciákkal újraszabályozni azokat a területeket, ahol közpénz, közvagyon, intézményi felelősség és közbizalom egyszerre sérülhet.

2026. 06. 18. · 6 perc

Napirend és tudósítási napló

Figyelt parlamenti elemek

2026. 06. 08. Rövid hír készül

Plenáris ülés

A 2026. június 8-9-i ülés közérdekű napirendi pontjai: vizsgálóbizottságok, képviselői juttatások és devizahiteles ügyek

Napirendi pont: A június 8-i országgyűlési ülés közérdekű napirendi pontjai, különösen a vizsgálóbizottságok személyi döntései, a képviselői tiszteletdíjak és juttatások csökkentéséről szóló T/100. javaslat, valamint a tisztességtelen fogyasztói szerződésekhez és devizahiteles ügyekhez kapcsolódó T/52. javaslat.

Szereplő: Országgyűlés, előterjesztő képviselők, kijelölt bizottságok, vizsgálóbizottságok leendő tagjai és tisztségviselői, Kormány képviselői · TISZA, Fidesz, KDNP, Mi Hazánk; országgyűlési képviselők; bizottsági tagok és tisztségviselők

Törvényjavaslat: T/100; T/52; vizsgálóbizottsági személyi döntésekhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatok / bizottsági személyi javaslatok

A 2026. június 8-i ülés a május végén elindított parlamenti folyamatok következő fontos állomása. A napirend alapján a Parlament több, Solanum-szempontból kiemelt ügyben léphet tovább: személyi döntések születhetnek több vizsgálóbizottságban, napirenden van a képviselői tiszteletdíjak és parlamenti juttatások csökkentéséről szóló T/100. javaslat, valamint a devizahiteles és tisztességtelen fogyasztói szerződéses ügyekhez kapcsolódó T/52. javaslat. Az ülés jelentősége abban áll, hogy a korábbi politikai bejelentések és bizottságalapítások után most konkrét működési, személyi és jogalkotási döntések következhetnek.

Mit jelent ez az állampolgárnak?
Az ülés több pontja közvetlen vagy közvetett hatással lehet az állampolgárok mindennapi jogérvényesítésére. A vizsgálóbizottságok munkája feltárhatja, hogyan működtek olyan intézmények és rendszerek, amelyek közpénzeket, közvagyont, gyermekvédelmi felelősséget vagy végrehajtási eljárásokat érintenek. A T/100. javaslat azt mutatja meg, hogy a politikai intézmények saját gazdálkodásukban hajlandók-e önkorlátozásra és átláthatóbb közpénzkezelésre. A T/52. javaslat pedig azoknak lehet különösen fontos, akik tisztességtelen fogyasztói szerződéses, devizahiteles vagy végrehajtási ügyben érintettek. Az állampolgár számára a fő kérdés az, hogy a parlamenti döntésekből lesz-e valódi jogvédelem, átláthatóság és intézményi felelősség.

Dokumentum Kapcsolódó cikk Ügykapcsolás

2026. 05. 26. Rövid hír készül

Plenáris ülés

A 2026. május 26–27-i ülés közérdekű napirendi pontjai: vizsgálóbizottságok, közpénzügyek, fogyasztóvédelem és jogállami garanciák

Napirendi pont: A május 26–27-i országgyűlési ülés közérdekű napirendi pontjai, különösen a vizsgálóbizottsági javaslatok, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz kapcsolódó előterjesztés, az Alaptörvény tizenhatodik módosítása, a fogyasztói szerződésekre vonatkozó javaslat és a vizsgálóbizottságok hatékonyabbá tételéről szóló törvényjavaslat.

Szereplő: Országgyűlés, Kormány, igazságügyi miniszter, előterjesztő országgyűlési képviselők, érintett bizottságok · Kormány, országgyűlési képviselők, Mentelmi Bizottság, Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság

Törvényjavaslat: H/54, H/55, H/56, H/57, H/58, H/84, S/83, T/71, T/51, T/52, T/53

A 2026. május 26–27-i ülés napirendje több, Solanum-szempontból kiemelt közérdekű ügyet tartalmaz. A keddi ülés főként vizsgálóbizottsági javaslatokra, interpellációkra, azonnali kérdésekre és egy mentelmi ügyre épül. A szerdai ülésen nemzetközi jogi tárgyú előterjesztés, alaptörvény-módosítás, fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos törvényjavaslat és a vizsgálóbizottságok működésének hatékonyabbá tételéről szóló javaslat szerepel. Az ülés különösen fontos a közpénzügyi felelősség, a jogbiztonság, a fogyasztóvédelem, a gyermekvédelem és a parlamenti ellenőrzés szempontjából.

Mit jelent ez az állampolgárnak?
Az ülés napirendje olyan ügyeket érint, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással lehetnek az állampolgári jogérvényesítésre, a fogyasztók helyzetére, a közpénzek átláthatóságára, a gyermekvédelem működésére és az állami intézmények felelősségére. Az olvasók számára ezért nemcsak az a fontos, hogy miről szavaz a Parlament, hanem az is, hogy ezek az ügyek milyen gyakorlati következményekkel járhatnak a mindennapi jogbiztonságra és az intézményekbe vetett bizalomra.

Dokumentum Videó / jegyzőkönyv Kapcsolódó cikk Ügykapcsolás

Szerkesztési alapelv

Nem általános parlamenti hírversenyben gondolkodunk. A Parlamenti Figyelő a parlamenti eseményeket jogi, közpénzügyi, fogyasztóvédelmi, civil kontroll és állampolgári jogérvényesítési szempontból értelmezi.