Szijjártó Péter lemondott országgyűlési mandátumáról, és a kínai BYD vállalatcsoport külső kapcsolataiért, valamint új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását. A döntés azért vet fel közérdekű kérdéseket, mert a volt külgazdasági és külügyminiszter hivatalban töltött évei alatt személyesen is részt vett a BYD magyarországi beruházásainak előkészítésében és kormányzati támogatásában.

A munkavállalás önmagában nem bizonyít jogellenességet vagy korrupciót. Annak megítéléséhez azonban, hogy fennállt-e tényleges érdekütközés, meg kellene ismerni a BYD-val folytatott korábbi tárgyalások, az állami támogatási döntések és az új munkaviszony létrejöttének teljes időrendjét.

Szijjártó közvetlenül részt vett a BYD magyarországi terjeszkedésében

A BYD már évekkel a szegedi autógyár bejelentése előtt jelen volt Magyarországon. A vállalat komáromi elektromosbusz-üzemének 6,2 milliárd forintos beruházásához a magyar kormány 925 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott.

A szegedi autógyár helyszínéről a BYD a magyar kormány tájékoztatása szerint 224 tárgyalási fordulót követően döntött. Szijjártó Péter 2023 decemberében maga jelentette be a beruházást, és azt is közölte, hogy a kormány pénzügyi támogatást biztosít hozzá. A támogatás összegét akkor az Európai Bizottság jóváhagyásához kötve nem hozták nyilvánosságra.

A kormány 2025 májusában Szijjártó Pétert, illetve az általa kijelölt személyt bízta meg a BYD vállalatcsoporttal kötendő stratégiai együttműködési megállapodás aláírásának előkészítésével. Ugyanekkor külön kormányhatározat rendelkezett a szegedi ipari területhez kapcsolódó közúti és vasúti fejlesztésekről.

A nyilvános határozat egyebek mellett 14,374 milliárd forintos állami tőkeemelést irányzott elő a MÁV-nál, valamint további, legfeljebb 5,723 milliárd forint összegű támogatási jogviszonyok létrehozását engedélyezte a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére.

Ezek az összegek nem feltétlenül azonosak a BYD-nak közvetlenül kifizetett vállalati támogatással. Az ipari terület, a vasút, az úthálózat és az energetikai kapacitások állami fejlesztése közvetett módon szolgálhatja a beruházást, de jogilag és költségvetésileg külön tételeket jelenthet.

A 300 milliárd forintos összeg még nem ellenőrizhető

Magyar Péter miniszterelnök mintegy 300 milliárd forintra tette a BYD-hoz kapcsolódó állami támogatások és vállalások összegét. A közlés szerint ebbe a közvetlen támogatások mellett infrastrukturális és energetikai fejlesztések is beletartozhatnak.

A nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján ez az összeg jelenleg nem állítható össze tételesen. Nem ismert teljes körűen:

  • a BYD-nak nyújtott közvetlen beruházási támogatás összege;
  • a támogatási szerződés tartalma és feltételrendszere;
  • a szegedi ipari terület fejlesztésének teljes állami költsége;
  • az energetikai, közúti és vasúti beruházások BYD-nak betudható része;
  • az esetleges adókedvezmények és egyéb állami kötelezettségvállalások értéke.

A 300 milliárd forint ezért egyelőre a miniszterelnök által közölt összesítés, nem pedig nyilvános dokumentumokkal teljes egészében igazolt támogatási adat.

Jogszerűség és közbizalom nem ugyanaz a kérdés

A hatályos szabályok korlátozzák, hogy egy hivatalban lévő miniszter milyen gazdasági tisztséget vagy keresőtevékenységet vállalhat. A megbízatás megszűnése utáni időszakra azonban nem azonosítható olyan általános, minden volt miniszterre kiterjedő kötelező várakozási idő, amely megtiltaná, hogy az érintett rövid időn belül egy korábban a tárcájával kapcsolatban álló vállalatnál helyezkedjen el.

Ettől még fennmarad a közérdekű kérdés: mikor kezdődtek a BYD és Szijjártó Péter közötti foglalkoztatási tárgyalások, és ezek idején rendelkezett-e még olyan állami tisztséggel vagy befolyással, amely a vállalatot érintő döntésekre kiterjedt.

A „forgóajtóhelyzetek” szabályozásának célja nem annak feltételezése, hogy minden későbbi munkavállalás mögött jogsértés áll. A várakozási idő, a bejelentési kötelezettség és a független összeférhetetlenségi vizsgálat elsősorban azt szolgálja, hogy ellenőrizhető legyen: egy volt döntéshozó nem használta-e fel közfeladatát egy későbbi magánpozíció megszerzésére.

Magyar Péter vizsgálatról beszélt, de a részletek nem nyilvánosak

A BYD-s munkavállalástól elkülönülő ügy, hogy Magyar Péter közlése szerint vizsgálat indulhatott Szijjártó Péter korábbi orosz kapcsolatai miatt. A miniszterelnök úgy fogalmazott: tudomása szerint indult vizsgálat, de annak részleteiről a minősített, külügyminisztériumi és más dokumentumokra hivatkozva nem adott további tájékoztatást.

Jelenleg nem ismert:

  • melyik szerv folytatja a vizsgálatot;
  • mikor és milyen döntéssel rendelték el;
  • belső kormányzati, nemzetbiztonsági, hatósági vagy büntetőeljárásról van-e szó;
  • Szijjártó Péter milyen eljárási minőségben érintett;
  • pontosan mely cselekményeket vagy kapcsolatokat vizsgálják.

Ezért egyelőre csak az állítható bizonyosan, hogy Magyar Péter nyilvánosan vizsgálatról beszélt. Szijjártó Péter felelősségére vagy jogsértésére ebből nem lehet következtetni.

A két ügyet külön kell kezelni

A BYD-s munkavállalás és az orosz kapcsolatokkal összefüggésben említett vizsgálat időben összekapcsolódott, de bizonyíték nélkül nem állítható, hogy jogilag vagy ténybelileg összefüggenek.

A BYD-ügyben elsősorban az állami támogatások, a kormányzati döntéshozatal, a foglalkoztatási tárgyalások időrendje és a volt miniszterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata indokolt. Az orosz kapcsolatok ügyében pedig először azt kell tisztázni, hogy valóban létezik-e formálisan elrendelt eljárás, ki folytatja azt, és mi annak pontos tárgya.

A teljes körű értékeléshez nyilvánosságra kellene hozni a BYD támogatási szerződéseit, a kapcsolódó állami beruházások tételes költségeit, Szijjártó Péter korábbi döntéshozói szerepét, valamint az új munkaviszony létrejöttének ellenőrizhető időrendjét.